Úgy tűnik tehát, hogy egyáltalán nem biztos az, hogy Észtországban sikerül bevezetni az euró pénznemet 3 éven belül. Ahogyan azt Maris Lauri, makrogazdasági elemző kifejtette a Postimees lapnak, amennyiben a kormány tovább növeli az alkoholra és metángázra vonatkozó illetékeket, az közvetlenül és elsősorban az állami szféra jövedelmének megnövekedését eredményezi. Másrészt azonban ezen illetékek megnövekedése feljebb tolja majd az infláció értékét is, ez pedig megnehezíti a Maastricht által előírt kritériumok beteljesítését. Ennek pedig egyetlen következménye lehet, és pedig, hogy a 2011-re tervezett cél hitelét veszti.
Hasonlóan vélekednek erről már gazdasági elemzők is. Heido Vitsur elmondása szerint a kormány célja az infláció értékének csökkentése kellene legyen, amennyiben be szeretné vezetni az új pénznemet, nem pedig az adók és illetékek megnövelése vagy különböző inflációs eljárások véghezvitele.